Állást találni nem egyszerű. Bölcsészként, pályakezdőként meg pláne nem. De nem lehetetlen. Azért, hogy álláshoz jussunk mindenképp tisztában kell lennünk a munkaerőpiac igényeivel, szerkezetével; bele kell gondolnunk, hogy mit szeretne olvasni/látni a HR-es. És ezekhez mérten kell fejlesztenünk magunkat.
Itt nem arra gondolok, hogy rögtön kezdjünk is bele egy újabb képzésbe. Mindenkinek van olyan gyenge pontja, amit fejleszteni lehet, sőt, kell. Ezek lehetnek szociális képességek, lehetnek technikai ismeretek. Ezek mindegyike alakítható és többségéhez elég egy könyvtár, vagy az internet.
Mit tehetünk?
Egy valami viszont mindenképpen fog kelleni, és ezt nem pótolhatjuk semmivel: a szakmai tapasztalat.
Hat hónap erejéig én is állást kerestem. És hiába olvastam nap mint nap a karrieroldalak tippjeit, hiába küldözgettem igényesen és külön az adott pozícióra összeállított jelentkezési csomagot (önéletrajz és motivációs levél), visszajelzést nem kaptam sehonnan. Egészen addig, amíg gyakornoki helyekre nem kezdtem jelentkezni. Akkor kiderült, hogy nem a képességeimmel lehetett probléma, hanem a tapasztalat hiányával. És ez nyilván egy gyakornoki pozíció esetében nem kitétel. Így buzdítok arra mindenkit, hogy a kötelező szakmai tapasztalaton túl is dolgozzon, már diákként is, ugyanis humán területen óriási a verseny (egy-egy álláshirdetésre akár 600-800-an is jelentkezhetnek), és pályakezdőként tapasztalat nélkül szinte semmi esély arra, hogy téged válasszanak.
A célom
Blogom elsődleges célja segíteni információkkal, saját tapasztalataimmal, ötletekkel azokat a fiatalokat, akik humán területen diplomáztak, vagy még az államvizsga előtt állnak. Bejegyzéseimben ötleteket adok önmagunk képességeinek fejlesztésére, híreket dolgozok fel, amelyek a frissdiplomások számára érdekesek lehetnek; és megpróbálok minden olyan témát körüljárni, ami egy pályakezdő álláskeresőt érdekelhet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése